Szegény embert az ág is...

Nagyon jól elterveztem, h miután vége a tavaszi szünetnek, utána napi rendszerességgel, Mira délelőtti alvásidejében nekiállok edzeni. Aha, gondoltam én! De az égiek nem így akarták. Kaptam cserébe 2 fejfájós napot. Olyat, h a gyógyszer is csak addig volt jó, amíg hatott. Utáltam magam. Alig lézengtem. Nemhogy tornázni, még fenn lenni is alig bírtam. Örültem csütörtökön reggel, h fejfájás nélkül ébredtem. Mondtam magamban szuper, du tornázni fogok ( mivel de. programom volt). De megint csak mást gondoltak azok a bizonyos égiek. Délutánra benáthásodtam. Annyira, h levegőt is alig kaptam, a fejem kb egy hordóhoz hasonlított. Nesze neked elhatározás! Alig vártam, h este legyen! 8kor már én is vízszintesben voltam a csajokkal. A tegnapi nap elviselhetőbb volt, csak az orrom volt olyan, mint egy rossz csap. Ma még hasonló az állapotom. De hétfőre muszáj rendbe jönnöm, és tényleg nekiállni.