2012.04.16. Hétfő. Ez a nap is úgy indult mint a többi eddigi. Volt egy csomó elintézni valóm, így de. útnak is indultam. Igaz éjjel voltak 10perces jóslóim 1 órán keresztül, de mint korábban most sem tulajdonítottam nekik nagyobb jelentőséget. Ami talán utalt vmire, az az, hogy a fórumra írtam, hogy olyan furán érzem magam. Nem sikerült mindent elintéznem, de turiba eljutottam, egy jó nagy adagot turiztam, gondoltam utoljára. (ez a gondolat volt a 2. jel). Egy körül értünk haza Vikimmel, ebédeltünk, majd mivel nem kaptak házit, kiadtam neki mit gyakoroljon addig, amíg alszom Ramival. Mielőtt lefeküdtünk elindultam wc-re. Halk pukkanás, és vmi meleg elárasztott. Első gondolat negyedik gyerkőcnel: bepisiltem?
Majd jött még egy adag bluggy, így már biztos voltam magamban, hogy ez magzatvíz. Ekkor 14 óra volt. Telefon férjemnek, aki akkor ért Sárvárra, így esély sem volt arra, hogy bevigyen, mondta hívjak mentőt. Utána hívtam az orvosom, mondta ok, menjek. Majd a baratnőmet, aki ugyan nem volt itthon, de haza tudott értem jönni. Mentőzni nagyon nem akartam, ha nem tudott volna jönni a barátnőm simán bevezettem volna. Fél 3 körül értünk be, egyszerre a férjemmel. Betegfelvétel, 2 ujjnyi méhszáj. Ekkor nagyon lightos, kb 4-5 perces, fájásnak nem igazán nevezhető, mensi szerű görcseim voltak az alhasamban. Kb. 3 óra volt, mire felértünk a szülőszobákhoz. Itt vicces beöltözés következett férjem és orvosom részéről, mert nem igazán volt mibe. Mondtam nekik ne nevettessenek, mert "fájásokkal" ez nem olyan jó. Ekkor elköszönt barátnőm, aki szeretett volna velünk lenni, de fél 4től sajnos pont ügyeletes volt. 
Elrendezkedtünk az egyik szülőszobában, majd a szülésznővel elmentünk beöntésre. Ott kérdezem tőle, hogy ő lesz-e végig velem, mert szeretnék gátvédelmet. Mondja sajnos nem, mert 18kor műszakváltás lesz. Ekkor még én se sejtettem, hogy 18 előtt megszülök, mert annyira gyenge, és rendszertelen fájásaim voltak. 16ig ctg-nst. Méhszáj 3 ujjnyi. 16kor sóoldatot kötöttek be, majd cukoroldatot. Labdára ültem, és vártunk. Férjem és orvosom beszélgettek, néha én is bekapcsolódtam. (aki még nem tudná baráti viszonyban vagyunk) Amikor jött egy fájás, mondtam most ne szóljanak hozzám. Elég nyomott idő volt, majdnem elaludtunk. Mondtam is, hogy szívesen lefeküdnék aludni. Kornel (orvosom) meg is kérdezte, hogy szülni, vagy aludni jöttem-e. Nemhiába hiányzott a du-i alvás. 17kor méhszájkukucs, 4 ujjnyi, de még mindig gyenge, rendszertelen fájásaim voltak, ezért kaptam oxitocint. Sztem nem telett el 5 perc se, jött 2 egybefüggő erős fájás, amik után mondtam, hogy nem jó a labdán. Erre Kornél, akkor szülünk! Nagy nehezen felmásztam az ágyra, vizsgálat: méhszáj eltűnőben. Igen ám, de már nagyon azt éreztem, hogy nyomnom kell. Úgy rángatták fel a zöld "csizmákat" a lábamra. Orvosom a méhszájam simította, a szülésznő a gátam masszírozta, közben fájás, és nem nyomhattam. Na ez nagyon rossz volt, kellemetlen. Itt egy kicsit elvesztettem a kontrollt magam felett. Amikor mondták, hogy na már nyomhatok, az hatalmas megkönnyebbülés volt. Persze miért is ne, pont akkor nem jött fájás. De nem kellett sokat várni a következőre. Nyomtam egyet, kinn is volt Mira feje, majd a következő nyomásra a teste is. Ekkor 17:20 percet mutatott az óra. Nagyon édes volt, engem Ramira emlékeztetett. Majd nemsokára megszületett a lepény, minden oké volt vele, én is megnéztem. Orvosom ahol repedtem, összevarrt, nem kellett sokat, mert 17:40kor mar a szülésznő mosott le. Kérdezem tőle: gondolta volna, hogy Önnél szülök? Mondta hogy oké, hogy 4. baba, meg Kornél is mondta, hogy gyorsan tágulok, de erre nem számított. Sőt még amikor vittek át a szobámba, egy szülész is gratulált, és hozzátette, hogy ez aztán villamgyors szülés volt. VIP szobában voltunk, nagyon szuper volt, hogy bármikor jöhettek látogatók, és be is jöhettek a szobába, meg hogy saját wc és zuhanyzó volt. Mert itt egyébként nem látogatható a szülészet, csak napi 1 órában, ha vkihez nem akkor jönnek, akkor ki kell mennie.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése