Boldog vagyok

Igaz nehézségekkel küzdünk, de mindezek ellenére boldog vagyok. Legfőképpen azért, mert eddig úgy alakul az életünk, ahogy terveztük. Na jó a válságot nem kalkuláltuk bele, de annak ellenére is nagyon jól érzem most magam a bőrömben. Nem mondom azt, h jobban örülnék annak, ha könnyebben menne minden, nem lennének adósságaink, de a boldogsághoz megvan mindenünk. Sokak ennél jóval rosszabb körülmények közt élnek, ezért nincs okom a panaszra. Egy régi blogomban írtam egy "álomnaplót" pár évvel ezelőtt. Talán tavaly volt, h megnéztem, és megdöbbenve tapasztaltam, h nagyon sok minden már teljesült belőle. Tudom, h továbbra is jól alakul az életünk, és teljesül minden álmunk, csak türelmesnek kell lenni.

11 év

Vikim ma 14.25-kor töltötte be a 11. életévét. Olyan, mintha csak most született volna, el sem hiszem, h már 11 éves. Hogy is indult az élete? 2001. július 31-én hajnalban rendszertelen fájásokra ébredtem. nagyon gyengék voltak, ezért nem tulajdonítottam nekik nagy jelentőséget, vissza is aludtam. Reggel mondtam a férjemnek, hogy mi történt, de hozzátettem, hogy még a nyákdugó nem ment el. Mondta, hogy akkor még ma sem lesz semmi. Lezuhanyoztam, és utána vettem észre a véres váladékot. Ujjongani tudtam volna örömömben. Igen ám, de fájásaim már nem voltak. Aznap délelőttre voltam berendelve szívhang vizsgálatra az orvosomhoz. Be is mentem 9-re. Elújságoltam neki a történteket, és így a szívhang-mérő mellé a fájás-mérőt is feltette. Letelt az idő, de fájások semmi. Azzal búcsúztunk el, hogy hívjam, ha erős 8-10 perces fájásaim lesznek, vagy ha gyengék, de 4-5 percesek. Hazajöttem, ekkor kb. fél 11 volt. Nekiálltam ebédet főzni, és közben ismét beindultak a fájások. Most is gyengék és kb. 8-9 percesek voltak. Eközben ment el a nyákdugó másik része. Ekkor már gondoltam, hogy ebből estére talán baba lesz. De annyira nem voltak erősek a fájások, hogy közben beszéltem telefonon anyukámmal, és kétszer a barátnőmmel, és ők semmit nem vettek észre. Dél felé már 3-4 perces fájásaim voltak, de még mindig simán ki lehetett őket bírni. Felhívtam a férjem, mondtam neki jöjjön haza gyorsan enni, mert szerintem indulnunk kell. Hazajött, nekiálltunk enni. Én nem mertem csak pár falatot enni, mert mi van, ha viszontlátom szülés közben... Fél egy körül felhívtam az orvosom, mondtam neki, hogy mi a helyzet. Mondta, hogy nyugodtan ebédeljünk meg, induljunk be a kórházba, jelentkezzek az ambulancián, és majd a szülőszobán találkozunk. Így is tettünk. Egy óra körül értünk be a kórházba.Várni kellett egy kicsit, ekkora azért már erősebbek voltak valamivel a fájások, de még mindig 3 percesek, és könnyedén elviselhetőek. Megjött az ügyeletes orvos, odaadtam neki a kiskönyvem, és mondtam, miért jöttem. Behívott a vizsgálóba. Ez az az orvos volt, aki dysmat gyanúval a 37. héten beutalt szívhangra és ultrahangra a kórházba. Most is azzal kezdte, hogy milyen kicsi a pocakom, és ez nagyon kicsi baba lesz. Mondtam neki, hogy akkor 2600g-nak mérték, tehát nem lesz ő olyan kicsi. Megvizsgált, és szó szerint így mondta: Maga 1, 2, több mint 3 ujjnyira nyitva van. Meglepődtem, és rákérdeztem, hogy mikorra várható a baba. Közölte, hogy ha minden simán megy, akkor egy órán belül. Ekkor meglepetésemben majdnem leszédültem a vizsgáló asztalról. Kikéredzkedtem, hogy hadd telefonáljak az orvosomnak. Felhívtam, és elmeséltem mi újság. Meglepődött, de mondta azonnal jön. Megtörtént a betegfelvétel, és kb. fél kettő körül kerültem fel a szülőszobára. Az orvosom együtt öltözött át a férjemmel. Felfeküdtem a szülőágyra, és nem szíjazott ki, aminek nagyon örültem, majd megrepesztette a burkot. Ekkor már 4és fél ujjnyira voltam nyitva. Mondta, hogy várjunk a tolófájásokra. Igen ám, de nem hogy tolófájások, hanem semmilyen fájások nem voltak. Kb. 10-15 perc múlva mondta, na jó, akkor álljak fel, hogy segítsen a gravitáció. Így is lett, ismét beindultak a fájások. 3 percenként jöttek, 1 perc hosszúak voltak, de elviselhetőek. Férjemmel még nevetgéltünk is közben. Egy idő után éreztem, hogy már nyomnom kellene. Visszafeküdtem, és mondta az orvosom, hogy nyomjak egy próbát. Ekkor kézzel elsimította a méhszájat, és már csak a fájásokat vártuk. Mikor jött egy fájás, és amire a nyomásra készültem vége is lett a fájásnak. Közben odajött már a szülésznő is, egyik oldalamon ő, a másik oldalamon az orvosom ült. Mivel olyan gyengék és rövidek voltak a tolófájásaim, ezért teljesen az ő utasításaikat követtem, hogy még egyszer cseréljek levegőt, nyomjak még. Biztatásuk nagyon sokat segített, mert az első levegőnél elmúlt egyből a fájás. Kb. a 4.-5. fájás, első levegőcseréje után bukkant ki a baba feje. Kinyitottam a szemem, megnéztem, majd mondták, gyorsan cseréljek levegőt, nyomjak egy nagyot, és így ki is csusszant teljesen a baba. Mondták, hogy kislány, de nem akartam elhinni. Már nem emlékszem hányszor, de nagyon sokszor megkérdeztem, hogy tényleg? Elvágták a köldökzsinórt, leszívták az orrát, és egyből a pocakomra tették. Köszöntöttem, beszéltem hozzá, a hangomra megnyugodott, és édesen pihente a hosszú út fáradalmait. Közben megszületett a méhlepény is. Amin a túlhordás jelei látszottak, holott csak aug. 4-re voltam kiírva. Sőt a kicsi keze is fel volt ázva. Elvitték megmérni, megfürdetni, felöltöztetni, majd betették az inkubátorba egy óra hosszára melegedni, ahová a férjem is elkísérte. Itt Szombathelyen mindegyik babát beteszik az inkubátorba. Kislányom hivatalos méretei: 2900g és 48cm. Miután végzett az összevarrásommal az orvosom, átvittek a megfigyelőbe. Miután letelt az egy óra, odahozták lányomat is, és megszoptattam. Majdnem egy óra hosszat velünk volt. Ekkor elvitték, engem meg levittek az osztályra. Este fél 8 után láttuk egymást ismét. Nagyon jó baba volt már a kórházban is, mert 5-6 óránként evett, bár igaz, hogy akkor 2 óra hosszan. Próbáltam én keltegetni 2-3 óránként, mert féltem, hogy besárgul, de nem volt hajlandó felébredni. Amikor kinyitotta a szemét, gyorsan megkínáltam cicivel, de nem fogadta el, visszaaludt. Majdnem minden csecsemős nővért megkérdeztem, hogy mit tegyek de mindegyik mást mondott. Besárgult egy kicsit, de csak élettani sárgaság volt, mert nem kellett tőle emiatt vért venni. Gátsebem ezúttal nagyon gyorsan gyógyult, másnap már rátudtam ülni, és a seböblítéskor a szülésznő megkérdezte: Magának tényleg volt gátmetszése? Mert már nem is látszik. Minden nap bejött meglátogatni az orvosom, érdeklődni, hogy van-e valamilyen panaszom, ami nagyon jól esett. Szombaton, mikor letelt a 96 óra levették tőle a sarokvért, és jöhettünk is haza.

2 gyerekes lét

11 évvel ezelőtti felállásban működik kis családunk a 7en. Ugyanis a nagyokat ma tánctáborba vittük. Nagyon furcsa ez az állapot. Túl nyugis, csendes. Már akkor hiányoztak, mikor hazaértünk. Kiváncsi leszek, hogyan telik nekik. Még egyikőjük se volt ottalvós táborban ilyen hosszú ideig. Viki egyáltalán nem volt még így el, Martin 3 v 4 napra volt az általános iskolai osztállyal erdei iskolában, de az azért más.

Anyai érzések

Egy hete vasárnap megszült egy gyerekkori barátnőm. Kisfia lett, Marcell. Belőlem pedig előtörtek az anyai érzések. Tudom, h megbeszéltem magammal, h nem szülők többet, Mira az utolsó baba, de akkor éjjel, elfogott a vágy, és az zakatolt csak az agyamban, h de jó lenne megint pocakosnak lenni, és megint átélni a szülés csodálatos élményét. Persze Mira hamar visszazökkentett a valóságba, és rávezetett, h ennyi, és nem több, én 4 gyerekre vagyok kalibrálva. De azért jó volt álmodozni kicsit, és gondolatban átélni újból mindegyik gyerkőcöm születését.

Mira 15 hetes

Ma 15 hetes lettél Mira. 5390g. Hosszadalmas nem mértem. Nagyon sokat változtál 2 hét alatt, mikor is a 3 hós helyzetjelentést írtam rólad. Legnagyobb mérföldkő, h ma átfordultál a hasadról a hátadra. Először azt gondoltam véletlenül sikerült, de mindannyiszor megismételted, ahányszor hasra tettelek. A jobb oldalad részesítetted előnyben, de 2szer a bal oldaladra is fordultál. Nagyon örültem neki, megtapsoltalak, dicsértelek és te mindezt hatalmas mosollyal díjaztad. Nagyon édes voltál. És végre egyre hosszabb ideig elvagy magadban. Mivel Apa szerint egy sajtkukac vagy, így legjobban a földön élvezed, mert ott szabadon tornázhatsz, pöröghetsz, foroghatsz. Azért a pihenőszékedben is elvagy egy darabig, de jóval rövidebb ideig. Sajnos kell a pótlás, de így sokkal nyugodtabb vagy. Éjjel egyik cici elég, igaz általában 21 körül elalszol és 1 körül ébredsz először, de utána kb. 2 óránként ébredsz, de szerencsére 15 perc alatt végzel is. Az esti elalvás is lerövidült, már sokszor 1 óra alatt elalszol. Sajnos nappal rövideket alszol, 2-szer, 3-szor csak..., és csak 1-1 órát. Közben ha ellenél hosszabb ideig magadban nem lenne gond, de a folyamatos szórakoztatásod fárasztó.

Fázós Mira

Mira a vásárlásunk alatt a C&A-ban felébredt, majd kis idő múlva éktelen sikogatásban tört ki. Nem sírt, hanem úgy ordított, mint akit ölnek. Nagyon rossz volt hallani, menyugtatni se lehetett. Nem értettem először, majd eszembe jutott, h egyik fórumon egy lány írta, h a babája sír ha fázik. Én is erre gyanakodtam, mivel eléggé erősen ment a légkondi. Gyorsan fizettem, és kimentem az autóba megszoptatni. Mielőtt itthonról elindultunk, úgy jól lakott, h bukott is, pedig nem szokása, mégis olyan intenzitással kezdett el cicizni, mint aki egy hete nem evett. Szopi után jól betakarva, babakocsi tetőt is feltéve, kupolát felhúzva elaltattam. Ezek után végigaludta a bevásárlást.

Shopping

Martin és Viki szülinapja idén pont a tánctáborra esik, mivel Viki Pápán lesz jövő 7en, így ma kérésüknek eleget téve kimentünk Au-ba vásárolni(apa tipikus pasi, így nem szereti a vásárolgatást, így ő itthon maradt, csak én mentem a 4 gyerekkel). Mindenki elégedetten jött haza, még Rami, Mira és én is kaptunk apróságot, sőt apának is hoztunk.

Vihar

Viharos időszak a mostani. Rami nagyon fél, nemcsak a dörgéstől, villámlástól, hanem az esőtől is. Az esőtől kb. 3 hete, amikor medencézéskor, egyik pillanatról a másikra elkezdett szakadni az eső, és Viki ill. Zsani hatalmasat sikított. Na ettől Rami úgy megijedt, h azóta retteg az esőtől is. Mindig kérdezgeti Robit(ő az időjárás felelős, folyamatosan figyeli a munkája miatt), h milyen idő lesz. Ha már felhősódni kezd, elkezd félni, győzzük nyugtatgatni. Ebből kifolyólag, mivel Mira az ágyunkban alszik, 4őnknek kicsi lenne, így Vikihez költözött. Már 3. éjszaka nála alszik. Első éjjel még egy ágyban aludtak, de Vikinek kényelmetlen volt, nem tudott igazán pihenni, így most Rami matraca is átköltözött.

Mira 3 hónapos

Hétfőn töltötted be a 3. hónapot, és pont 13 hetes voltál. Délelőtt jött a gyerekorvosunk, megcsinálta a 3 hós státuszt és beadta az oltást. Nem így terveztem, szerettem volna, ha az előző oltás utáni elhúzódó láz miatt később kapod meg, de mondta a doktor bácsi, h betegség esetén is, 3 láztalan nap után megkaphatod az oltást. Az pedig pont megvolt. 3 hós méreteid hossz: 58cm súly: 5150g fej:38cm törzs:38cm Ilyen vagy 3 hónaposan Mozgásod Forogsz jobbra-balra, de eszed ágában sincs a hasadra fordulni. Ha leteszlek hasra, akkor pár pillanatig elvagy, majd nyögni, nyöszörögni kezdesz, végül eltörik a mécses. Előszeretettel rágcsálod a kezeid, szádból folyamatosan folyik a nyál, így előkelő úrihölgyként, előkét viselsz. :) Fürdés Fürdeni nagyon szeretsz, így sokszor sírással végződik a pancsizás, ha kiveszlek a vízből. Rúgod a vizet, de csak akkor, ha jókedvű vagy, egyébként pedig áztatod magad mint egy haspók, és relaxálsz. Alvásod Hát mostanában nem az erősséged, igazából sosem volt eddig az. Talán a frontok miatt, vagy ki tudja, de pl. tegnap talán 5ször aludtál 20-30 perceket napközben. (Martin, Viki, Rami jóalvó babák voltak, hát 4.re nem olyat dobott a gép) folyt.köv. hívsz Szóval az alvás elég nehézkesen megy. 2 hosszabb alvásperiódusod van, az egyik kb. du. 1től 4ig, a másik pedig kb. este 10től hajnali 2ig. Éjjel nem ébredsz fel teljesen, csak szopizol, és alszol is vissza. Általában egyik cici elég, és kb 15 percig szopizol. Mindezt az első ébredés után 2 óránként ismétled, és kb 9kor kelsz fel. Délelőtt van amikor csak 20 percekre alszol el, de néha hosszabbra is sikeredik. Ugyanez ismétlődik a du.-i alvás után egészen a fürdésig. Legnehezebben az elalvás megy, főleg a mélyen elalvás. Evés Mivel igény szerint szopizol, ezért nem tudom hányszor eszel egy nap. Délben kap száltalában pótlást, ami 60-120ml között szokott lenni, lefejt tej és tápszer vegyesen, étvágyadtól függően. Egyébként elég a cici. Játék Ébredés ill. szopi után kedvedtől függően játszol el magadban. Vagy a pihenőszékben, vagy a játszószőnyegen, vagy a babakocsiban. Ezek legtöbbször csak 5-10percek, néha akár fél órák is vannak. Főleg akkor hosszabb, ha van aki szórakoztat is. A többi időt kézben töltöd, de az se mindegy sokszor,h hogyan. Nagyon szereted, ha beszélgetünk hozzád, próbálgatsz válaszolni. Sokat mosolyogsz, kb. egy hete néha hangosan is nevetsz. Imádod a testvéreid, ők is viszontimádnak, és persze mi is. Örülök, h közénk érkeztél. Élénk, érdeklődő baba vagy, nem hagysz unatkozni minket. Veled minden másodpercet élvezek, persze a nagyokkal is ezt tettem, de most mégis más. Más azért, mert terveink szerint te vagy nekünk az utolsó babánk.

Fordult a kocka

Eddig Mira volt lázas, de pénteken du. már nyoma se volt a láznak. Ma de. egyik percről a másikra mellgyulladásom lett. Elmentünk bevásárolni anyunak a Sparba, akkor még semmi bajom nem volt. Mire végeztünk, felébredt Mira, és amíg Robi ill. a gyerekek bepakolták a cuccot az autóba, addig én megszopiztattam Mirát. Kő kemény volt a bal cickóm, és rendkívül érzékeny. Amennyire tudtam masszíroztam szopi közben. Ekkor még nem rázott a hideg. Bezzeg mire hazaértünk anyuhoz! Meg akartam fagyni. Először csak hőemelkedésem volt, majd felkúszott 38 fölé. Vettem be Algopyrint, indulás előtt, amennyire tudtam masszíroztam, fejtem. Tiszta sárga lett a pelus. Hazafele az autóban bóbiskoltam, itthon ismét szopi, majd bevetettúk a gyógyító módszert. Megkönnyebbültem. Megint Algopyrin, és 1 óra pihi. Még utána is 38.8 volt, de sztem most lement. Próbálom AB nélkül megúszni. Sok gyümit és zöldséget eszek, ill. elkezdem szedni megint a C vitamint, hiába mondta a bőrgyógyász, hogy most mesterséges dolgokat ne szedjek. Meg kell erősíteni az immunrendszerem. Egyébként utanagondoltam, mi okozhatta, és rajottem, h múlt heten kicsit fajt a torkom, és Mira is köhécselt, amit az oltás mellékhatásának tudtam be, de tévedtem...

Végre vége

Tegnap reggel mértem Miránál utoljára 38.5 feletti hőt. Végre vége a láznak. Mira kedve is jobb lett. Ma már egész sokat gagyogott. De hogy ne legyen unalmas az életünk, mára tiszta kiütéses lett. Tegnap este még csak a törzse volt tele piros pöttyökkel, amire azt gondoltam, h az öblítő okozta. Viszont ma reggelre az arcán is előjjöttek a pöttyök. Végigzongoráztam magamban miket ettem, amit eddig nem. És kiderült, h a Bonbonetti mogyorókrémje a bűnös. Pedig a gyerekorvos is tiltólistásnak mondta a mogyorót, és a krémjét is, de már kivoltam a láz miatt, és a Bonbonettivel próbáltam előcsalogatni a boldogsághorkonjaimat. Kár volt. :(( De így egy életre megjegyeztem. Igaz ma véletlen megettem egy szem mogyorót, amit cukormáz rejtett, és én M&Ms-nek véltem a tortán.

Csajok és a tánc

Vikinek megjött tegnap a tánccipője. Rég őrült ennyire bárminek. Igaza nagylányos, 7 cmes sarokkal. Féltem attól, hogy nemhogy táncolni, megállni se fog tudni benne. Hát rámcáfolt! Olyan ügyesen járkált benne, mintha mindig ilyent viselt volna. Ma táncon is felavatta, bár tánc közben még szoknia kell. Ramival és egyik ovis társával, Tomival, megnéztük Vikiéket. Nem titkolt szándékkal, h Tomi is kedvet kapjon, igy lenne egyből Raminak párja. Rami is elkezdett mellettem táncolni, az edző, Ági, egyből kiszúrta milyen ügyes, és beállította Vikiékhez. Viktor, Martinék edzője is megjegyezte nekem, hogy van Raminak érzéke a dologhoz. Mi is így gondoltuk, de azért jó volt hallani szakemberek szájából is. Mira szinte végig aludt. Mindenki csodálkozott, h hogy bírja a zene mellett, mondtam, már megszokta, megkapta a pocakomban a kiképzést. Szerencsére a láz elmúlt, ma már du. csak hőemelkedése volt, legmagasabb hője 38.6 volt még de., most sztem már hőemelkedése sincs. Mivel elaludt, így csak puszival ellenőriztem.

Még mindig láz

Már elmúlhatna. Pedig langyos vízben fürdettem Mirát és fürdés után magasabb volt a hője, mint előtte. Köszönöm egy időre elég voelt a lázzból. Fürdés előtt 38.8 volt, utána 39.1. Kupot nem adtam, mert eddig mindig úgy jártam, h szopi közben kikakilta. Bezzeg most dolgozott Murphy! Nem kakilt szopi alatt! Most megint megmértem, és 38.6. Nem is adok egyenlőre. Miközben ezt a bejegyzést írom, megjött a kaki is. :)

Sárgabaracklekvár

Kaptam a szomszédtól egy adag sárgabarackot. Pontosabban venni szerettem volna, de azt mondták, h amennyi nekem kell, annyit szívesen adnak. 2-3 kg-ot mondtam, de 4 és fél lett tisztán. Mivel Mira elvolt Vikivel, így be is tudtam főzni. 8 üveggel lett. Kicsit folyósnak találtan, de anyu val beszéltem, azt mondta, be fog sűrűsödni. Hát nagyon bízom benne. Lekvárfőzés közben eszembe jutott, h ezt a nagymamak szokták csinálni, és h majd ha én is nagyi leszek, akkor szívesen fogok az unokáimnak lekvárt főzni.

Láz

Mira hajnal óta lázas az oltás miatt. Reggel és napközben 38 fokos, most este 39 fokos a hője. Sajnálom szegénykémet. Most is mind2 oltás helye bepirosodott, és megduzzadt. Fürdés után 8kor kapott egy fél kupot, de ki is kakilta. :( 10kor visszamértem a hőjét, és meg mindig 39, így megkapta a másik felét is. Kis vigasz cici, és el is aludt.

Anyai érzések

A tegnap esti szopizás kissé szentimentálisra sikeredett. Elöntöttek ugyanis az anyai érzések. Élveztem minden másodpercét! Simiztem Mira bikák át, ő pedig a maga módján az én kezemet. Összeszorult a szívem, hogy vele utoljára élhetem át a szoptatás csodáját. Olyan hihetetlen mindez! Tavaly ilyenkor még álmodni sem mertem róla, most pedig itt szuszog mellettem. Imádom! Persze nemcsak őt, hanem Martint, Vikit, és Ramit is! Ők az életem, életünk értelmei.

Oltás

Tegnap Mira megkapta a 2 nem kötelező oltását. Nagyon-nagyon sírt, és mivel nehezen állt el a vérzés, ezért soká tudtam felvenni, megvigasztalni. A szívem szakadt meg. Mindezt cicizte és egy nagy alvás követte.

Múlt hét történései

Június 30án, szombaton unokatestvéremék hazahozták mind2 nagyot, mivel másnap a baráti társaságunk paintballozni indult Felsőszölnökre. Nagyon jó érzés volt viszontlátni őket. Másnap 6kor indultunk, hogy ne a nagy kánikulában kelljen autózni. Mira szinte végig cicizte az 1 órás utat. A fiúk és unokatasóm felesége mentek játszani, mi csajok a gyerekekkel később követtük őket. Nézni is szuper volt! Ha Mira nem ilyen kicsi lenne, én is bevállaltam volna. A nap további része beszélgetéssel, fürdéssel, fózéssel és természetesen evéssel telt. Este 9 körül értünk haza. Unokatestvéremék lánya Zsani, aki egyidős Vikivel, itt maradt nálunk. Nehéz volt neki az elválás, de jót beszélgettünk, és másnapra, már semmi baj sem volt. Martin nem maradt itthon, 7főn du. az 5 órási vonattal visszament Pápára anyuhoz. De. megvettük a horgoláshoz szükséges kellékeket, mivel a csajokat megtanították horgolni. Először nagyon nehezen ment, szinte a feladás szélén álltak, de belejöttek, és örömmel készítették maguknak a telefontartót. Minden nap medencéztek itthon, szerda du. pedig az volt a kérésük, hogy vigyem el őket a játszóházba. Addig amíg szórakoztak, mi Mirával plázáztunk. Másnap jött Zsani anyukája, akkor pedig strandolás volt a du-i program. Majdnem bőrig áztunk! Iszonyatos zápor érkezett! Pénteken ebéd után turizni mentünk, jó kis program volt a csajoknak ez is, sőt nekünk is. Mivel Robi ügyeletes volt, ezért a 7vége itthon telt.