Szerdán 4en csajok vonattal elutaztunk Győrbe. Cél az Árkád és az állatkert volt. Kedden megvettem a jegyeket. Az egészben az a vicc, h az ICre a helyi egy drágább mint maga a 90%os kedvezményű jegy. A kiruccanásunk egész kalandosra sikeredett.
Reggel időben kiértünk az állomásra. Apa is odajött a munkából, h elvigye az autót a céghez, ne álljon egesz nap ott. Kiírták, h a vonat 5 percet késik. Meg is érkezett, de az utolsó kocsijából, pont ahova nekünk kellett volna felszállni. Valószínű a fék ragadhatott be, mert égett azbeszt szag terjengett. Nem is engedtek minket felszállni, sőt akik fent ültek, azokat is leszállították. Kocsi lecsatol, elszállít, új kocsi felcsatol. 27perces késéssel indultunk. Egy néni rézsút a hátunk mögött izgatottan telefonált vkinek, és újságolta, h Szombathelyen kigyulladt egy kocsi, és át kellett szállni másikba. Vikimmel egymásra néztünk, és jót mosolyogtunk. Megjegyeztem Vikinek, h így lesz a bolhából elefánt, ill igy keletkeznek a rémhírek.
Útközben telefonáltam sógornőmnek, akik Pápáról jöttek ugyanígy vonattal, h együtt tölthessünk el egy napot, h ne várjanak ránk, menjenek csak az Árkádba, vagy játszótérre, mert mi fél órát késni fogunk.
Mira nagyon jól viselte az utat, bár folyamatosan felállt az ölemben, és kukucskált hátra. Tavaszi szünetben egyszerűbb volt még vele, nyugodtan ült egyhelyben. :)))
Miután leszálltunk a vonatról, célba vettünk egy bababoltot, ahol kapható az a babakocsi amit kinéztem. (mert ugye eladtam a kocsinkat, erről majd egy következő bejegyzésben írok részletesen) De amilyen az én szerencsém, pont előző nap elvitték. Nem akartam megvenni, mert a neten találtam olcsóbban, meg ez zöld színű volt, ami nem is tetszett. De az eladó kedves volt, dicsérte a kocsit, pedig mondtam neki, h mutasson hasonlót, de mondta nem tud, mert ez ilyen meg olyan. De szívesen rendel nekem. Megbeszéltük, h nem kell, mert nem vagyok győri.
A kitérő után kigyalogoltunk az Árkádba, mert a csajok nem akartak buszozni. Mira persze a hátamon a Manducában. Az Árkádban ebéd, közben befutott Réka is, volt magántanitványom, akinek egy hónap múlva lesz 1 éves a kislánya. Ebéd után kis nézgetés, ami közben megállapítottam, h Au olcsóbb. Totál kiakadtam, h az a kabát, amit Martinnak múlt héten vettem 10euért leárazva, itthon leárazva 6000Ft!!!!! El is ment a kedvem a további nézelődéstől.
Viki Rékával autóval indult el az állatkertbe, mi pedig busszal. Igen ám, de 5 perccel előttünk ment el a busz, és 25percet kellett volna várni a következőre egy forgalmas út mellett, igy elindultunk gyalog. Kellemes félórás sétával volt részünk.
Folyt. köv., most mennem kell, mert Martint vinnem kell próbára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése