Csak nem jutok el odáig, hogy nyugodtan, összeszedetten írjak. Most is csak azért írok, hogy életjelet adjak magamról olvasóimnak, márha olvas egyáltalan vki. :) Mögöttem hatalmas adag vasalnivaló... A 2 nagycsaj szobájában rendet kellene rakni. Főleg Raminál. Vikinél nehezebb, mert uyge ő most egy ideig kénytelen dobozok közt élni.
Mai napom egy katasztrófa volt. Legalábbis a de. Kezdődött azzal, hogy vinnem kellett Mirát a szemészetre a kórházba. 9-10 közöttre beszélte meg a barátnőm az orvossal a szemátmosást. Immár harmadszorra... Sajnos születése óta még mindig könnyezik a jobb szeme. Ha nem csepegtetek, akkor reggelre castagon becsippásodik. Szóval a reggel készülődéssel indult. Mivel jött keresztapám és unokatesóm is, ezért a lakásban a csatateret fel kellett számolnom indulás előtt. Bepakoltam a mosógépet, közben vmi eszembe jutott, így elfelejtettem elindítani. Még szerencse, mert rá pár percre elment az áram. Mire indulásra készen voltunk, már majdnem 9 volt, ekkor hívott a férjem, h áramszünet lesz. Mondtam neki, h kösz, h időben szólsz, már tudom. Indulnék, a kórházba. Erre ő: Nem tudsz menni, mert nem nyílik a garázskapu. Na innen nem részletezem tovább a beszélgetésünket, a lényeg az, h kiakasztott egy pillanat alatt. Nagykislány révén megoldottam a problémár és elindultam Mirával. Barátnőm rendelőjében lepakoltam a cuccainkat, mivel muszáj volt babakocsit kivenni az autóból, ugyanis a kórházhoz képest Kínában tudtam csak megállni, mert máshol nem volt hely. Nem így terveztem, nem akartam a barátnőmet zavarni, de olyan messziről nem akartam cipelni Mirát. A szemészet babkocsival eléggé nehezen megközelíthető. Fél 10 után már papírunkat beadva a szemészeten csücsültünk. Persze az orvos a műtőben... Közben megérkezett unokatesóm is, így közösen vártunk, majd hallgattuk Mira keserves sírását. Véres-könnyes szemmel hozták ki. Remélem ezúttal sikerült úgy átmosni, hogy többet nem kell mennünk. Ezelőtt ugyanis sosem vérzett egyik alkalommal se. Utána vígasz szopi, és elmúlt már dél mire elhagytuk a kórházat... A du. viszonylag nyugisan telt.
Ja és tegnap megmozdult Rami első foga. Nagyon nagylánynak érzi magát!!!
Ezt úgy bírom, mikor a férjem tud valamiről, aztán elfelejti mondani, persze úgy, hogy meg van róla győződve, hogy szólt. Pedig olyan okos emberek a mi férjeink, ugye, aztán tessék.
VálaszTörlésJó, hogy végül megoldódott minden. Nálunk a bőrgyógyász lesz hasonló klassz menet. Most kell telefonálnom, hogy megérkezett-e Simi allergia eredménye.