Munkámból adódóan minden évben részese vagyok. Sajnos meg kell állapítanom, h a gyerekek részéről évről-évre csökken a színvonala. Rihegnek-röhögnek, miközben az énekeket se tudják. Siralmas.
De nem is erről akarok írni. Hanem azokról a bókokról, amit kolléganőimtől kaptam, h milyen jól nézek ki 4 gyerek után. Hiába mondtam nekik, h a ruha ápol és eltakar, és van mit alakítani rajtam, őket nem tudtam meggyőzni. Jól esett nagyon! Kellett az önbizalmamnak. Magamnak meg a futás kellene, de nagyon. Utálom az úszógumijaimat, hiába nem látszanak a ruha alatt, engem nagyon is zavarnak a tükörben!
Szerintem örülj annak, hogy ruhában jól nézel ki! Az már 80% siker. Bikiniben úgyis sokkal kevesebbszer és kevesebbet látnak. A férjed pedig szerintem így is szeret. :) Aztán az odafigyeléssel eléred azt is, hogy teljesen elégedett leszel magaddal. Vagy legalábbis közelítesz felé. Mert nőből vagyunk, így szerintem soha nem leszünk teljesen elégedettek.
VálaszTörlésKöszi! Igen, ő szeret, csak én nem magamat. De úgy döntöttem sanyargatni magam ráérek még, inkább élvezem Mirát!
VálaszTörlés