2013. május 10., péntek

A múlt

Már nagyon sokszor eszembe jutott, hogy a naplót, amit írtam, még kézzel, megörökítem ide is, és ahogy időm engedi bemásolom. Kettős célja van, így duplán megőrzödik, és közben pedig nosztalgiázom is. Martinnal mikor kismama lettem, akkor kezdtem írni, aztán közben megszakítottam, majd mikor Vikivel várandós lettem megint vezettem, de aztán végleg abbamaradt, Így utólag nagyon sajnálom, mert azért jó visszaolvasni. Na de majd most! Most semmi nem állhat az útamba, hogy ne írjak. Lesz mit olvasni a gyerekeimnek, unokáimnak, dédunokáimnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése