Jézus Krisztus Szupersztár

Tavaly az Evitában debütált Martin és a többi Savariás táncos. Az idén is felkérték őket az Iseumi szabadtéri játékok Jézus Krisztus Szupersztár darabjában való szereplésre. Martin átment a rostán, és augusztus 2-án, pont a szülinapján lesz a premier! Igaz kemény munka, minden nap 10-14 és 18-22 között próbálnak. Néha kapnak kimenőt. Olyankor, amikor a próbált jelenetben nem szerepelnek.

Újabb 2 fog

Mira nagyon belehúzott a fognovesztesbe. Kedden vettem észre, pontosabban Rami szólt, h vérzik Mira foga. Ijedten szaladtam megnézni, h hova ülhette be, de kiderült, h a jobb első rágófoga tört át, és az ínyére kicsit bevérzett. Megtapogattam a másik oldalt is, és ott is érezni lehetett már a fog csúcsait. Kibújt a 9. és 10. fog is.

Rohan az idő

Igy blogot írva mégjobban szembesülök vele. Olyan, mintha tegnap irtam volna utoljára, pedig pont egy hete. Hihetetlen! Jó lenne kicsit megállítani. Úgy élvezek most mindent! Olyan szuper minden! És most szembesültem azzal, hogy Rami betöltötte a 6. életévét, és nem is irtam róla. Most mérges vagyok magamra. Na de ma majd pótolni fogom!

2. hosszú hétvégénk

Múlt héten csütörtökön este indultunk Pápára anyukámhoz. Pénteken délelőtt bevásaroltunk anyunak, ebédre pedig anyósomékhoz mentünk a kertbe. Előtte még apu sírjára vittünk virágot. A kertben már kinn voltak az unokatesók is, Anna és Andris. Minden gyerkőc nagyon jól érezte magát! Szombaton Balatonfüred volt az uticél. Barátaink töltöttek ott egy hosszú 7vegét, és szombaton mi is csatlakoztunk hozzájuk. Ez a nap is jól sikerult. Leszámítva a strandról hazakergető esőfelhőket, és Martin, valószínű kagyló által, felvágott lábujját. Strandolás utan azért meg tudtunk egy jó nagyot sétálni, fagyizni, beszélgetni. Vasárnap Vikit vittük Enesére unokatesómekhoz nyaralni, onnan pedig jöttünk haza. Ebéddel vártak minket, a délutánt beszélgetéssel töltöttük. Jó volt megint egy kicsit kikapcsolni! Úgy beszéltük meg, hogy most vasárnap a Balatonon vesszük át Vikit, de sajnos megjön a térkő, és igy Robi térkövezni szeretne. Egyedül pedig nem vállalom be az utat a csajokkal. Igy még képlékeny mikor jön haza Viki.

Első fog

Szerintem nem írtam még róla. Kb 2-3 hete kiesett Rami első foga. Szomorú vagyok, hogy nem jegyeztem meg az időpontot pontosabban. Persze jött a fogtündér, hozott egy Little Pet Shop figurát. Tegnap mondta, hogy elkezdett mozogni a 2. foga is.

Szerencsés vagy, boldog vagy

Ez a 2 mondat ütötte meg a fülem. Nem fontos ki mondta, miért mondta. A lényeg, hogy elgondolkodtatott és feltettem magamnak a kérdést, és meg is válaszoltam kétszer más-más aspektusból. Szerencsés vagyok? Boldog vagyok? NEM! Miért is, azért mert tele vagyunk adóssággal. Másnak nem ér annyit a háza, lakása, mint amennyi hitelünk van. Másnak nincs annyi fizetése, mint nekünk a havi törlesztőrészlete. Nem tudok gondtalanul elmenni vásárolni magamnak csak úgy, mert mindig sakkozni kell a pénzzel. Nem tudunk elmenni a tengerre nyaralni, pedig imádom a tengert, és 3 éve voltunk utoljára. (még most is annak az emlékéből táplálkozunk) Nem tudok rendszeresen eljárni fodrászhoz, kozmetikushoz(na jó a havi gyantát leszámítva, de másra is lenne igényem), körmöshöz, tornázni. Nem tudunk a gyerekekkel csak úgy kimenni a strandra bármikor, amikor van rá lehetőség. Fogalmam sincs mikor tudjuk lecserélni az autónkat. Sorolhatnám tovább. Szerencsés vagyok? Boldog vagyok? IGEN! Szerető család vesz körül. Mindannyian egészségesek vagyunk(Viki torokfájását leszámítva most). Van 4 okos, szép, ügyes gyermekem. Van férjem, aki szeret mindannyiunkat. Van házunk, amibe kényelmesen elférünk, és szeretünk itt élni. Csodálatos a kertünk, amit a férjemnek köszönhetünk. Nem éhezünk. Amit kívánnak a gyerekek, azt meg tudom főzni/venni nekik. El tudunk menni néha ide-oda kikapcsolódni. Van autónk, amibe kényelmesen mindannyian elférünk. Többször is voltunk már a tengernél, és tudom, hogy még fogunk menni. Amire szükségünk van, azt meg tudjuk venni. Ugyanazok a kérdések, és mennyire más ember van a 2 válasz mögött. Pedig mindegyiket én írtam, és én gondolom. Nem mindegy, hogy az a bizonyos pohár félig tele, vagy félig üres. Melyik vagyok én? Mindegyik, de mégis csak az egyik. Szerintem kitalálható melyik. Sokszor voltam elégedetlen az életünkkel. Nem egyszer borultam emiatt ki. És ilyenkor a férjem bölcsen csak egyet jegyzett meg nekem: másoknak ennyi sem adatik meg, az utcán koldulnak. És milyen igaza van. Elégedett vagyok az életünkkel, és tudom, hogy csak rajtam múlik, hogy milyennek élem meg. És tudom, hogy a nehézségek átmenetiek, és lesz sokkal jobb is. SZERENCSÉS VAGYOK! BOLDOG VAGYOK!

Kiruccanás az IKEA-ba

Tegnap összekötöttük a kellemeset a hasznossal, pontosabban fordítva. Apának p-re kellett utazni munkaügyben. Kihazsnálva a lehetőséget, mi 4en csajok is vele utaztunk. A cél az IKEA. Erdetileg a bp-i, de útközben változott apa programja, így csak a budaörsibe mentünk. A konkrét cél Viki szobájába bútor vásárlása, lépcsőrács és sok egyéb kis kütyü. Már a reggel érdekesen alakult. Mindkét nagycsajom fájó torokkal ébredt. Mivel időben akart indulni apa, és 7 óra már jócskán elmúlt, sőt erőteljesen a 8hoz közelített az óra mutatója, így csak szendvicseket készítettem gyorsan, illetve mindenféle ivó- és rágcsáló dologgal töltöttem meg a hátizsákot. Na de nem kanyarodok el a léynegtől. A 2 nagynak gyors lázmérés után (szerencse lázmentes volt mind2), beadtam 1-1 fájdalomcsillapítót. Pontosabban Raminak Nurofen szirupot. Amire kért vizet. Mire letettem a poharat, amiből ivott, ő már srva szaladta fürdő felé, és a fürdőajtóban kitaccsolt. Kétszer egymás után. Mert ugye üres pocakba kapta a gyógyszert. Gyors felmosás, átöltözés, dupla váltás ruha, nejlonzacsik, és már indultunk is. Viki kivételével a 2 kicsi végigaludta az utat. Ikeába be, körülnézés, bútorkiválasztás élőben(mégsem az lett, amit a bevásárlólsitára nyomtattam :) ), majd mivel már elmúlt dél, irány az étterem. Ekkor Vikim már erősen vacogott. Mivel az autóban kinn maradtak a gyógyszerek, ja mert azokat is elraktam, még Deadalont is :) , így nem tudtam rajta segtíeni. Bár láza tuti nem volt, csak hőemelkedése. Utána próbáltam gyorsan, kevéssé elcsábultan a piacteret végigjárni, többé-kevesebbé sikerült is. Miután minden a kocsiba került, sőt több is mint amitervezve volt, így célba vettük a pénztárat. Majdnem seggre estem a végősszeg látványától. Mire is jó a lista. Mondtam magamban jó-jó, tettem ezt is-azt is a kocsiba, na de nem 30ezer Ft-tal több értékben! Szerencse, hogy hüledezésemre már a pénztáros átnézte a blokkot, és kiderült, hogy egy 1000Ft-os tételt 18000Ft-os érzékelt a kódolvasó... Kedves volt a hölgy, mondta, hogy kevés tételnél ez "feltűnik", de hát elég sok tételünk volt... Eddig is mániákusan át szoktam nézni a blokkokat, de ezek után tuti, hogy mindig meg fogom tenni. Még a 2 nagy szekrény is szerencsésem befért az autóba. mire nem jó a nagy családi autó! Dícséretes az IKEA szervezettsége, mivel a DEPOba kellett menni a nagy szekrényért, mire odaértünk, már minden arra várt, hogy elszállítsuk! Hazaút is sima volt, mind3 csaj aludt. Este lázmérés, mind2 nagy lázas volt, de ma reggelre a láz tovatűnt, sőt Raminak a torokfájása is távozott.