Döbbenet

Most pillantottam rá az eddigi bejegyzéseimre, és megdöbbenve láttam, hogy több mint 2 hónap telt el az utolsó bejegyzésem óta. Azt tudom, hogy Mira is lassan egy hónapja múlt el 2 éves, na de az már nem tudatosult, hogy olyan régen ragadtam utoljára billentyűzetet. Sok minden történt, biztos sok olyan is, amiről érdemes lett volna itt írni. Késő bánat. De ezek után megpróbálok jobban odafigyelni az írásra, mert jó visszaolvasni a régieket, és ilyenkor mindig bánom, hogy nem voltam követklezetesebb magammal. Igazából a fő ok az, hogy Mira mellett semmit az ég viágon nem lehet csinálni. Ön- és közveszélyes néha. Mindenre felmászik, mindent ki akar próbálni. Ez így teljesen természetes, de nincs egy szabad percem se mellette. Amíg napközben alszik, az meg nagyon kevés idő mindenre. Este meg én is elalszom vele együtt. Régebben a reggeli kávé közben írtam meg egy-egy bejegyzést, de ennek vége. Így most muszáj lesz este időt szakítanom rá.