2012. december 29., szombat

Betegség

H ne legyen olyan szép az év befejezése, Rami beteg lett. Már 1 hete köhög, mellette náthás is lett. Tegnap elvittem megmutatni a gyerekorvosnak, nem akartam igy maradni vele a 4 napra. Mert köptetőt adtam neki, de semmit se használt. Láza ugyan nem volt, csak kicsi hőemelkedése, de Murphy nem alszik! Így biztos ami biztos alapon elvittem. Torokgyulladás, kapott rá olyan AB-t, amit csak 3 napig kell szedni, napi egyszer. Persze miért is ne, a 4. Patikában sikerült csak kiváltani. Hazajöttünk, megcsináltam, beadtam, ivott egy kis vizet utána, majd rá egy percre kitacsssolt. Mondom magamban szuper! Most mit csináljak? Még szerencse, h 20ml lett a kész, és 5ml-t kell beadni, igy úgy döntöttem, h még egy napot adok neki, h tuti legyen a hatás. A változatosság kedvéért Ramitól Mira is elkapta, tegnap este már ő is elkezdett köhögni, mára már a nátha is társult mellé. Remelem, h Miránál gyógyszer nélkül megússzuk.

Mikulás és Sherlock Holmes 2. befejező rész

Ott tartottam, h kikísérte Robi a Mikulást, és én már sejtettem, h nem más mint Zoli, aki kedveskedni akart. Minden passzolt, legfőképp a málnapálinka, hiszen Robival szoktak koccintani vele. Robi telefonált, h megköszönje e kedves gesztust, de hárított ő is, és a felesége is. Na jó, de akkor ki lehetett az álarc mögött. Heves telefonálásba kezdtem, h végére járjak a dolognak. Minden közeli ismerőst felhívtam. De senki nem vállalta magára. Ezutan próbáltunk találgatni Robival. Robi szerint, ha az ismerősök közül senki nem volt, akkor csakis a pap lehetett. Szerintem nem, mondtam Robinak, de végülis lefekvéskor megegyeztünk, h ő, mert jobb ötletünk nem maradt. Megbeszéltük, h másnap puhatolózok a szomszédoknál ez ügyben. Majd a hajnali szopinál, mint akit fejbe dobtak, jött a megérzés, h dehogy a pap, ő tuti nem hozna málnapálinkát! Mert a málnapálinkából indultam ki, hisz az volt a JEL. Ha nem a Zoli volt, csakis a Gábor lehetett! Reggel Robi is megerősített a gondolatomban, mert ő meg a kézfogásból indult ki, és mondta, h a Gabinak is olyan a kézfogása, mint a Mikulásé volt. Újabb telefon. Nem vette fel. Nem hagytam annyiban, tudni akartam azonnal, igy telefonáltam a feleségének. Nehezen, de bevallotta. Így nyomozásom sikerrel járt. Mint kiderült, már 5 éve az egyik közeli faluban ő az ovisok Mikulása. Nagyon profin csinálja! Elhiszem, h mindig hívják. Ja és mellesleg otthon is ő a nagyszakállú! :))

2012. december 24., hétfő

Mobilról írok

minden olvasomtol elbezest kerek, de mobilrol irom most a gondolataimat, es vhogy nem igazan mukodik az iras. nem latom azt, amit irok. de most van idom, irni, igy majd kesobb javitom, amikor rendes gephez kerulok.

Mira ajándéka

Hatalmas meglepetest kaptam MIRATOL! MA REGGELRE ATALUDTA AZ EJSZAKAT. NA NEM TOKELETESEN, MERT 10KOR ALUDT EL, ES 5 UTAN EBREDT, DE EZ MAR NAGY SZO NALA. EDDIG 2 KORUL MINDIG EBREDT. MOST CSAK EN EBREDTEM, DE KONSTATALTAM, H MELYEN SZUSZOG, IGY ALUDTAM TOVABB. EGESZEN 3/4 5IG, DE O MEG AKKOR SEM EBREDT, CSAK 5 UTAN! NAGYON BOLDOG VOLTAM! A DOLOG SZEPSEGHIBAJA, H MA, ES MEG 2 NAP, NEM OTTHON ALSZUNK. KIVANCSI VAGYOK, MI LESZ BELOLE. MINDENESTRE HATALMAS PUSZIKK KISERETEBEN MEGDICSERTEM!

2012. december 13., csütörtök

Mikulás és Sherlock Holmes 1. felvonás

Pont egy hete, h a munkahelyemen Mikulásünnepségen voltunk a csajokkal. Martin már kinőtt belőle, apa pedig nem szeret ilyen helyekre járni, így csajos program volt. Minden lezajlott annak rendje-módja szerint, már a sütizésnél tartottunk, amikor hív apa, h siessünk haza, mert jött a Mikulás, minket keresett, és mondta neki Martin, h nem vagyunk, jöjjön vissza 19 óra körül. Vikivel elkezdtünk találgatni milyen Mikulás lehetett. Abban maradtunk bizti a falu Mikulása. Hazaértünk, apa és Martin már úon volt edzésre, csengetnek. Viki totál beparázott, h nehogy beengedjem a Mikulást. Mondtam neki, h azt azért csak nem tesszük meg vele, h a hidegben ossza ki az ajándékot. Nagyon kedves, aranyos Mikulás volt, miután kiosztotta a gyerekeknek szánt csomagokat, még elkezdett kotorászni a zsákjában, h a szülőknek is hozott ajándékot (itt kezdett nekem gyanús lenni a dolog), majd átadott egy Mikulás csomagba rejtett 2011es évjáratú házi készítésű Málnapálinkát. Egyből a cipőjére, azaz csizmájára néztem, majd a botján logó kolompra, és összeállt a kép! Közben apa is hazaért Martin edzésre szállításából. Kedvesen megköszöntünk mindent, apa kikísérte a Mikulást, persze mit sem sejtve, h egy ismerős bújik meg az álarc alatt. Most ennyi, Mira nyügi, folytatása következik.

2012. december 4., kedd

Alvás deficit

Mai éjszakánk jól telt az előző kettőhöz képest. Igaz ébredt Mira 1-kor, 3-kor, 4-kor, 6-kor, de legalább egyből visszaaludt. Viszont tegnap este 10-től, hajnali 2-ig szorakoztatott minket! Volt minden! Sikogatás, bababa, apa-apa és persze bürrrrrögés! Sokszor azt gondoltam, h mindjárt megfullad egy-egy bürrögés után, mert addig nyomta, amíg el nem fogyott az a bizonyos szusz. Közben áttettem a saját ágyába, amit egy idő után nem dijazott, és először csak szimpla nyüszögéssel, majd egyre hangosabb műsírással jelezte, h ez neki így nagyon nem kóser! Ekkor már hajnali 1 volt. Mindeközben persze több alkalommal megpróbaltam beletömni a szájába a cicit, amit 2 szívás után persze elengedett, hiszen már a fülén is tej csorgott ki. :) A sírást a nagyok sem díjazták, aminek Martin jelét is adta, mert hangosan becsapta a szobája ajtaját. Végül megtörtént a csoda, és 2 körül csend lett, és békésen elaludt. Tegnapelőtt meg szimplán csak későn aludt el, és ébredt jópárszor. Minden vagyok, csak fitt nem. Sehogy nem bírom pótolni a kiesett alvasidoket. Vagy legalább olyan szintre hozni magam, h ne csak lezengjek. Persze mindemellett amúgy jól érzem magam, élvezem az életünket és a legfontosabb, h határtalanul boldog vagyok!

2012. december 1., szombat

Első téli nap

Igaz csak naptár szerint, de mégis. Előkerültek a téli díszek. Nem szeretem a telet, de most mégis jól érzem magam, semmi negatív nincs bennem a téllel kapcsolatban. Holnap az első gyertyát is meggyujtjuk az adventi koszorún. Várom a karácsonyt nagyon. Egy dolgot sajnálok nagyon, h édesapám nem lehet velünk, csak lélekben.